Több kihívással is szembe kell néznie a hazai logisztikai szektornak a közeljövőben. A legfőbb problémát a munkaerőhiány, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, és a nyugat-európai piacvédelmi intézkedések jelentik.

Az ágazat legnagyobb kihívása hazánkban a jelentős munkaerőhiány. Kezdetekben csak annyit lehetett hallani, hogy hiány van sofőrökből. Később eltűntek a targoncások és logisztikusok is. Ennek a legfőbb oka az ágazat bérszínvonalának jelentős leszakadása. 2012-ben az ágazat bérszínvonala mindössze 6,4%-al marad le a versenyszférától, 2016-ra a különbség 10,79%-ra nőtt. A munkaerőhiány enyhítésére állami finanszírozású hivatásos gépjárművezető képzés indult, amit megközelítőleg 5000 fő megkezdett és idáig nagyjából 2000 fő be is fejezett.

Nem csak a közúti, hanem a vasúti infrastruktúra is kezd napjainkban elavulttá válni. Komoly terhelés éri hazánkban a közutakat, gondoljunk csak az M1-es autópályára, ahol minden naposak a súlyos balesetek. Szerencsére több fejlesztés is elindulhat idén. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) megindította a közbeszerzést a 67-es út kétszer két sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztéséhez, az M7-es autópályától egészen Kaposvárig. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az M0-ás új szakaszát, ami össze kötné a 10-es és 11-es főutat, akár már jövőre 2018-ban megkezdődhetnek, és 2022-ig el is készülhet az Európai Unió támogatásával. Nagy beruházásnak számít ez az útszakasz, mert két nagyobb alagút (Budakalásztól Ürömig 202 méter hosszú, Ürömtől Solymárig 3190 méter hosszú), és két 360 és 582 méteres völgyhíd is építésre kerül. Az M1-es és az M7-es autópálya is 3-3 sávosra bővülhet 2023-ig. Az M1-es autópálya Budapest és Győr között, az M7-es pedig Budapest és Balatonvilágos között bővülhet plusz egy sávval.  Elkezdődött az útépítés Hatvan és Salgótarján között, és lerakták az M44-es autópálya alapkövét is. Az idei tervekben szerepel még az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakasza, a Csorna és Sopron közötti M85-ös gyorsforgalmi út, és a Körmend és Rábafüzes közötti kétszer egy sávos út megépítése. Az M35-ös építése folytatódik Berettyóújfaluig, a Zalaegerszeget az M7-sel összekötő R76-os útra az idén megjelenik a tenderkiírás, és folytatódhat az M4-es építése is. Vasút terén jelentősen leterheltek a Budapesten keresztül menő vonalak, és igen csak megérett a felújításra a Budapest - Belgrád vonal. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az adriai kikötők leterheltségének köszönhetően egyre keresettebbek a görögországi kikötők.

Az útdíj rendszert figyelembe véve véleményem szerint megbukott az Európai Unió azon terve, hogy minden jármű egy fedélzeti eszköz segítségével végig tudjon haladni az Unió összes tagállamán. Jelenleg tagállamonként eltérő rendszerrel találkoznak a fuvarozók. Hasonlóan az útdíj rendszerekhez abszolút az egységes Unió elleni intézkedésnek tekinthető a hazánkban is bevezetett EKÁER rendszer. Idén Lengyelországban is bevezettek egy EKÁER szintű SENT névre keresztelt rendszert. Ezek mellé jön a nyugat-európai országok azon intézkedései, aminek köszönhetően ellehetetlenítik a kelet-európai fuvarozókat. Ilyen intézkedés például a kötelező külföldi ügyintéző alkalmazása, a sofőrök minimálbérének meghatározása és az, hogy a sofőrök nem tölthetik a 45 órás pihenőjüket az akár erre alkalmas vezetőfülkében sem.